A klímavédelem és a zöldpolitika hazugságai

KlímaKamu

A klímaváltozás túlélői

2019. november 15. - KlímaK


Akit kicsit is foglalkoztat a bolygó jövője, az már rengeteget hallhatott a klímaváltozás romboló következményeiről. Az egyre fokozódó környezetszennyezésnek köszönhetően az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, megváltozik a csapadék mennyisége és formája, emelkedik a tengerszint és összeségében egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Mindezek a folyamatok persze nem csupán az embert, hanem az állat-és növényvilágot is jelentősen megterhelik. A környezetszennyezés veszélyt jelent a természetes élőhelyekre, az ott honos élővilágra, ezért egyre több a veszélyeztetett állat-és növényfaj.

A klímaváltozás azonban nem minden élőlény számára jelent ugyanakkora veszélyt. Vannak igazi túlélők, akik könnyebben képesek átvészelni a nehézségeket. 

De melyek ezek a fajok és mi a titkuk? 

Mi a túlélés záloga?

Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni, akkor az alkalmazkodás. Amely fajok jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, azoknak van csak igazán esélye a túlélésre.

Persze ez nem újdonság, hiszen a Föld története során többször előfordult klímaváltozás. Ezeket bizonyos fajok túlélték, mások kihaltak. Van azonban pár konkrét jellemző, amely előrevetíti, hogy mely fajok lesznek a nyertesei ennek a küzdelemnek.

-a szárazság- és melegtűrő fajok: a felmelegedés miatt egyre nagyobb teret nyernek azok az élőlények, amelyek szárazság-és melegtűrők, persze csak ha egyéb tényező nem befolyásolja a fennmaradásukat. Jó példa erre a mangó, amelyből hatalmas túltermelés van többek között a Fülöp-szigeteken a száraz évszak kitolódása és a fokozott meleg miatt.

-az élőhely változásához könnyen, jól alkalmazkodók: amely fajok jelenlegi élőhelyei zsugorodnak és ehhez nem tudnak alkalmazkodni, azok megsínylik a változást pl. a rénszarvasok. Vannak azonban jobban alkalmazkodóképes egyedek, akiket kevésbé visel meg a változás vagy éppen a meleg hatására nő a megfelelő élőhelyek nagysága. pl. egyes kétéltűek, kullancsfajok.

-könnyen élőhelyet váltó fajok: egyes fajok adottságaikból adódóan könnyen élőhelyet váltanak, tipikusan ilyenek a madarak, vagy a rovarok, melyek akár több ezer km-t is gond nélkül átrepülnek a megfelelő élettér érdekében.

-bőséges táplálékforrással rendelkező fajok: egyes fajok tápláléka eltűnőben van, ezért a fennmaradásuk is veszélybe kerülhet pl. a sarki róka tápláléka a lemming, ami folyamatos csökkenésben van.

-a nem válogatós állatok: vannak állatfajok, amelyek számára nem jelent nagy problémát a táplálékforrás, hiszen szinte mindent megesznek. Pl. csótányok, patkányok.

-szapora fajok: mivel nagyon gyors mértékben nő az egyedszámuk, ezért a kihalás is kevésbé veszélyezteti pl. rágcsálók.

-biztonságosabb élőhellyel rendelkező állatok: pl. egyes hegyvidéki állatokat kevésbé viseli meg a felmelegedés.

Látható tehát, hogy az alkalmazkodás mesterei nagy eséllyel túlélik ezt a pusztító változást is, a gyengébb egyedek pedig örökre eltűnnek.

A kérdés, hogy mi emberek melyik csoportba tartozunk? Hogy néz ki a jövő és milyen drasztikus változások várnak ránk?

A legdurvább szélerőmű-balesetek

A múltkori posztban megvizsgáltuk a szélerőművek előnyeit és hátrányait. Az erőművek működése közben persze előfordulhatnak balesetek, de ezek általában egyedi események, nem nevezhetőek gyakorinak. Persze a szerkezetek öregedése miatt egyre több probléma kiütközik, ezért a szakemberek és az illetékes hatóságok szerint minél előbb rendszeressé kell tenni a rendszeres műszaki felülvizsgálatot. Egy új projekt keretében már ipari drónokkal ellenőrzik az erőműveket, így hatékonyabban tudják elvégezni a szükséges vizsgálatokat.

Nézzünk pár válogatást az utóbbi évek legdurvább szélerőmű-baleseteiről.

 

Mennyire hatékony a szélenergia?


A szélenergia napjainkban az egyik legelterjedtebb megújuló energiaforrás. Európában Németország számít igazi nagyhatalomnak, 2019-re már 30 000 szélturbina állít elő elektromos áramot az országban. Ezzel a számmal a szélenergia lett a második legfontosabb áramforrás, az év legnagyobb részében meghaladja a feketekőszénnel és az atomenergiával működő erőművek teljesítményét.

Hogyan is néz ki egy szélturbina?

Messziről nem is tűnik fel, hogy milyen hatalmas építményekről van szó. Egy turbina kb. 100-150 m magas, súlya 300-500 tonna. Ebből is látszik, hogy előállításuk nem kis feladat, ráadásul a rotorhoz használt üvegszálak gyártása rendkívül káros. Az előállítási költség darabonként kb. 1 milliárd ft.

Milyen hátrányai vannak a szélerőműveknek?

A szélerőművek előnyeiről már nagyon sokat hallhattunk. Támogatói szerint nagy előnye, hogy alacsony az üzemeltetési költségük és hogy nem bocsátanak ki szén-dioxidot működés közben, tehát tiszta áramforrás. Az előnyei mellett azonban beszélni kell a hátrányairól is. Mik lehetnek ezek?

-kiszámíthatatlan, hiszen csak szeles időben működik, ráadásul túl erős vagy túl gyenge szél esetén sem termel áramot, leáll. A hatékony működés érdekében a turbinák felállítása előtt kb. 1 évig vizsgálják a terület időjárását, a szélerősséget és az így várható teljesítményt.

-csak speciális területen építhetőek fel, erre leginkább magas dombvidékek, hegygerincek és tengerpartok alkalmasak. Nehézséget jelent, hogy táj-és természetvédelmi területen nem állíthatóak fel és meg kell felelni a szigorú környezetvédelmi előírásoknak.

-sokszor elhangzanak esztétikai kifogások, hiszen jelentősen befolyásolja a tájképi jelleget, jelenleg még nem tájbailleszthető. Ez a kérdés a tájképvédelem mellett az idegenforgalmat is érintheti.

-egy turbina tervezett élettartama 20-25 év, de általában 15-17 év után cserélni szükséges őket, ez a többi megújulóhoz képest rövid élettartam.

-az elhasznált turbinák újrahasznosítása egyelőre nem megoldott, tervek sincsenek rá igazán, így egyszerű vashulladék lesz belőlük.

-a szélturbinák gyártása során jelentős mennyiségű CO és por keletkezik, a megújuló energiaforrások közül ennek a legkárosabb az előállítása.

-a turbinák csak kietlen vidéken, a lakott területektől távol állíthatóak fel, így a villamosáram szállítását meg kell oldani, ez viszont jelentős többletköltséget jelent.

-sokszor elhangzik az állatok, legfőképpen a madarak veszélyeztetése. Tanulmányok kimutatták, hogy ezek a madárbalesetek elenyészőek, de egy nagyobb park esetében ez a probléma fokozódhat. Emellett nemcsak a madarakra nézve veszélyes, mivel a tájba illesztve megváltoztatja annak ökológiai egyensúlyát.

-nem csak az állatokat érheti baleset, hanem maga a szélerőmű is meghibásodhat. Előfordulhatnak tűzesetek, leszakadó alkatrészek okozta balesetek stb. A neten számos videó található ilyen esetekről.

-komoly dilemmát okoz, hogy az erőművek vagy parkok a termőföldektől veszik el a hasznos helyet. Sokszor megoldható a termőfölddel történő közös használat, de ez a legtöbb esetben nehezen kivitelezhető.

-egy komolyabb szélerőmű park jelentős zajterhelést jelenthet, ezeket a hatásokat is folyamatosan vizsgálják a szakértők.

A fent felsorolt problémák persze nem azt jelentik, hogy a szélenergia elvetendő megoldás, sőt. Az egyik legdinamikusabban fejlődő és legígéretesebb megújuló energiaforrás. A problémák kiküszöbölésére a folyamatos fejlesztés a megoldás. A szakemberek már több területen is jelentős sikereket értek el, így remélhetőleg egyre hatékonyabbá válik a szél, mint energiaforrás.

 

 

 

 

Meghan, a kamuzöld?

Meghan Markle amerikai színésznő 2018. Május 19-én ment feleségül Harry brit királyi herceghez. Sussexi hercegnéként számos diplomáciai feladatot is ellát, férjével közösen minden hónapban felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi problémára. Az egyik ilyen kedvelt témájuk a mostanában kihagyhatatlan klímavédelem kérdésköre. Harry több környezetvédelmi konferencián is felszólalt, legutóbb pedig azt nyilatkozták közösen, hogy klímavédelmi szempontokból maximum két gyermeket vállalnak.

Persze a probléma nagyon aktuális és figyelmet érdemel, azonban ezek a PR nyilatkozatok legtöbbször szöges ellentétben állnak a pár mindennapi életformájával. Az utóbbi időben számos olyan megmozdulásuk volt, amelyek pont emiatt nagyobb vihart kavartak a sajtóban.

1. Pár nap alatt négyszer is magángéppel utaztak, ráadásul luxuskörülmények között, az egyik legszennyezőbb géptípussal. Persze nem csupán erről a pár napról van szó, hanem egyébként is a legtöbbször magángépet hasznalnak, akár kisebb távolságokra is. Összehasonlításképpen: a királyi család több tagja, köztük Katalin és Vilmos herceg is többször utazott akár fapados légitársasággal is.

2. Különösen problémás, hogy ezek az utak általában nem is valamilyen halaszthatatlan programról vagy diplomáciai feladatról szóltak, hanem abszolút magánjellegűek voltak. Többek között elutaztak Elton John villájába nyaralni, illetve a hercegné születésnapját ünnepelni Ibizára.

 

3. Az összes uralkodócsaládot megnézve, Meghan hercegné költi messze a legtöbbet (2018-ban pl. 145 millió forintot) ruházkodásra, ráadásul a nem kifejezetten ökotudatosnak nevezhető világcégeket részesíti előnyben vásárlásai során.

4. Meghan hatalmas összegeket költ szórakozásra, a New Yorkban megrendezett babaváró bulija például 140 millió forintnak megfelelő összegű fontba került, és persze ide is luxus magángéppel utazott.

Meghan és Harry tehát a nyilatkozatokkal ellentétben a mindennapokban nem igazán környezettudatos életmódot folytatnak, rengeteg támadás is éri őket emiatt a brit közvélemény részéről.

Károly herceg, az igazi biokertész

De hogy pozitív példát is említsünk a királyi családból: Károly herceg csendesen, de igazán sokat tesz a természetvédelemért. A hercegnek régóta a legnagyobb hobbija a kertészkedés, de amikor 1980-ban a highgrove-i birtokra költözött családjával, igazán jelentős és hosszútávú fejlesztésbe kezdett a területen.

A XVIII. században épült rezidenciához tartozó területen az évek során olyan biokertészetet hozott létre, amely az organikus termelés egyik szimbólumává vált.

A hatalmas terület több részre van osztva, ezeknek mind saját arculatuk és persze feladatuk van. Megjelenik a hagyományos viktoriánus és a klasszikus angol kertépítés, de van külön vadvirágokból vagy kakukkfűből álló mező is. A kertészetnek jelentős szerepe van a kihalófélben lévő és veszélyeztetett növényfajok megmentésében is.

A gazdaságban emellett nagyon figyelnek arra, hogy ne termeljenek hulladékot, az öntözést pedig esővízzel oldják meg.

A birtok jelentőségét az is mutatja, hogy látogatóközpontként és rendezvényhelyszínként is működik, ahol jelentős szakmai kiállítások, vásárok is helyet kapnak egész évben. A kertészet mellett persze működik egy kis gazdaság is, ahol a birtokon termelt biotermékek is megvásárolhatóak, a bevételt pedig jótékony célra fordítják.

Károly herceg egyébként nem csupán a nevét adja ehhez az egyedülálló vállalkozáshoz, hanem maga is gyakran metszőollót ragad és gumicsizmát húz. A gazdaságról több filmet is forgattak, ezekben a megmutatkozik a herceg 40 év alatt szerzett hatalmas tudása és lelkesedése a téma iránt.

Reméljük, hogy Meghan és Harry a PR nyilatkozatok helyett Károly herceghez hasonlóan tettekkel is bizonyítják a környezetvédelem iránti elkötelezettségüket.

(fotók: Highgrove Gardens facebook)

 

Biokamu?

Az utóbbi időben hatalmas változáson ment át az élelmiszereket övező kultúra. Egyre divatosabbá vált az egészséges életmód és persze az ehhez kapcsolódó termékek. Már nem csak az élelmiszer, hanem az egész ipar felfedezte a lehetőséget a biotermékekben. A piac rohamos növekedésével egyre több botrány övezte a területet, egyre gyakrabban kezdték el hamisítani az árucikkeket, így megrendült az emberek bizalma a biocímkében.

Meg kell említeni, hogy minél messzebbről érkezik egy termék (Európán kívülről), annál nehezebb ellenőrizni  a gyártás-termelés folyamatát, ezért még manapság is a legtöbb esetben az ilyen jellegű készítményekkel fordul elő probléma.

Akkor kamu a bio?

Egyre kevésbé, ugyanis a visszaélések kizárására elkezdték szabályozni a területet. Bio vagy ökológiai gazdálkodásból származó terméket csak nagyon szigorú ellenőrzés után lehet értékesíteni. A termelésre több európai uniós és hazai jogszabály is vonatkozik, melyek betartását folyamatosan és szigorúan ellenőrzik ( https://www.biokontroll.hu/ellenorzes-es-tanusitas/jogszabalyok/ ).

Magyarországon jelenleg két ellenőrző szervezet, a Biokontroll Kft és a Hungária Öko Garancia Kft adhat ilyen minősítést. A csomagolt termékeken ekkor feltüntetik az ellenőrző szervezet kódját, ha nem csomagolt, akkor is állítanak ki termelői tanúsítványt.

Természetesen mindig vannak visszaélések a tanúsítványokkal, ezeket a szervezetek a honlapjukon közzéteszik, a termékeket pedig lehetőség szerint azonnal visszavonják.

Akkor mi az átverés?

Tehát a hivatalos bio címkével nagyon nehéz és nem is kifizetődő visszaélni. Mivel lehet akkor trükközni? Mi lehet megtévesztő?

1. Bio=egészséges? Nem biztos, hiszen attól, hogy valami biotermék, nem minden esetben egészséges is, hiszen csokoládék, vagy bármilyen édességek is megkaphatják ezt a minősítést. A bio csupán azt jelenti, hogy természetes összetevői vannak, illetve ellenőrzött a gyártás, termelés folyamata, ettől még pl. a cukortartalma lehet magas.

2. Megtévesztő csomagolás

Ha egy termék természetes színekhez közeli csomagolást kap (földszínek vagy állatok, növények képei), a vásárló azt a képzetet társítja, hogy a termék is természetes anyagokból készült.

3. Félrevezető feliratok

Ahogy láthattuk, a bio címkéhez szigorú feltételrendszer kapcsolódik, ezért sok cég az egészséghez kapcsolódó, de ellenőrizhetetlen feliratokkal trükközik, ilyen pl. 

-Természetes összetevőkből: nem megállapítható, hogy mit jelent ebben az esetben a természetes? Honnan származik? Mik a kritériumok? stb.

-E-mentes: erről az utóbbi időben több cikk is megjelent, miszerint az E-számok önmagukban nem jelentenek veszélyt, mivel a természetben szinte minden ebből áll, leírható ezekkel a számokkal pl. az oxigén is (E948), de az ízfokozók közül is vannak olyanok, amik bio termékekben is használhatóak, nem károsak.

-Gluténmentes és egyéb ételérzékenység: többször előfordult olyan eset, hogy nyers húsárun vagy hasonló, glutént nem tartalmazó terméken is feltüntetik, hogy gluténmentes, így megtévesztve a vásárlókat.

-Light: a többiekhez hasonlóan a light megnevezés esetében sincsenek konkrét szabályok. Attól, hogy egy termék light verzióban készül, nem jelenti azt, hogy nincs benne cukor, csupán azt, hogy ugyanannak a terméknek a sima változatához képest kevesebb valamennyivel. Ez sem mindig jobb persze, hiszen a sokszor még egészségtelenebb édesítőszerekkel helyettesítik a cukrot. A legtöbb nagy cég amúgy sok esetben mindkét fajtát árulja a termékeiből, ezzel lefedve a lehető legnagyobb vásárlói réteget.

-Alacsony zsírtartalmú: ez a kategória is megfoghatatlan, ráadásul ebben az esetben is szinte mindig pótolják a kalóriát, illetve ízesítenek, általában cukorral.

-Hozzáadott cukor nélkül: ez a kitétel csak a sima cukorra vonatkozik, az édesítőszerekre és az egyéb pl. gyümölcscukrokra nem, így azokat használják édesítésre.

 -Fit: ha kifejezetten a fogyókúrázókat, diétázókat célozzák, akkor ez a bevált recept. Több vizsgálat során azonban kimutatták, hogy a fit verziók még több cukrot, színezéket stb tartalmaznak sok esetben, mint a sima termék. Megnéztem, egy random bio zabkása 18 gr. cukrot tartalmaz, ez kb. 6 db kockacukor egy adagban.

Ezek talán a leggyakrabban használt trükkök, megtévesztő feliratok.

Miért is van ezekre szükség?

Mert az egészséges termékek óriási és egyre bővülő üzletet jelentenek. Manapság már szinte az összes cég kihoz valamilyen egészségesnek mondott terméket, még a köztudottan egészségtelen készítményekkel foglalkozó cégek is elindultak ebbe az irányba. A vásárlói potenciál pedig hatalmas, még Magyarországon is a megkérdezettek 70%-a azt vallotta, hogy hajlandó több pénzt áldozni a minőségibb, egészségesebb élelmiszerekre. A bio élelmiszerek forgalma ezáltal évről évre jelentősen nő, majd 40 milliárd dolláros forgalmat hoznak évente, ráadásul ebben még nincsenek benne a mentes (laktóz, glutén stb) élelmiszerek. Ez a szám szintén nem tartalmazza az egyéb ipari termékeket pl. a biotextíliákat, kozmetikumokat stb., ha a teljes egészség-iparágat nézzük, 2021-re várhatóan eléri a 840 milliárd dolláros forgalmat is.

A piac tehát hatalmas és egyre csak növekszik, a vásárlóknak ezért nem árt résen lenni és átlátni a különböző reklámfogásokon.

Miért KlímaKamu?


A klímaváltozás természetesen nem kamu. Ez napjaink egyik legnagyobb, legfenyegetőbb veszélye, melynek nem csupán jövőnkre nézve, hanem mindennapjainkra is óriási hatása van. Azonnali változásra van szükség, hogy Földünk és szűkebb környezetünk még jó sokáig élhető maradjon.

Akkor miért kamu?

Mert a mostani hisztéria közepette pont a lényeg veszik el a legtöbbször: hogy mit is tehetünk igazán a változásért? A médiában megjelenő intézkedések legtöbbször csak álszent, a globális problémák megoldásában minimális változást hozó pr akciók.

De miért lett pont most divatos ez a kérdés?

A problémára a kutatók, szakemberek már évtizedek óta próbálják felhívni a figyelmet, de jó ideig nem sikerült megtörni a jeget. Idővel a politika is felfedezte magának ezt a területet, számtalan szervezet, majd pártok is elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. Amikor egyre nagyobb lett a nyomás, a multicégek, gyárak rájöttek, hogy hosszú távon nem tartható az ellenállás, ezért elkezdtek előre menekülni. Új üzenetre volt szükségük, amivel növelhetik bevételeiket, megtarthatják, sőt javíthatják gazdasági pozíciójukat. Ezt a célt egyébként nem is tagadják. A klímavédelem élharcosaiként feltűnni vágyó multik nyíltan vállalják, hogy ezzel a lépéssel szeretnék visszaszerezni vásárlóik és részvényeseik bizalmát, ezáltal nyilván növelve a bevételeiket. Az gazdasági élethez hasonlóan a politika is egyre inkább felfedezte magának a környezetvédelem adta lehetőségeket. A legutóbbi EP választásokon világossá vált, hogy megerősödtek a zöldpártok, egyre jelentősebb szereplővé válnak az európai és persze a világpolitikában.

Mi ezzel a baj?

Hogy a látványos pr akciók mögött általában csupán jól felfogott üzleti és politikai érdekek állnak. A cégek látványos megmozdulásokkal, kétes hasznú zöldberuházásokkal hirdetik magukat, a sok esetben kamuzöld pártok és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek pedig egyre nagyobb befolyást szereznek a gazdasági és a közéletben egyaránt.

A blogban ezeknek a klímakamuknak próbálunk utánajárni, megnézni, hogy mik vannak a kirakatintézkedések mögött, kik irányítják ezeket a folyamatokat és miért óriási üzlet a klímabiznisz.